A Spottr kedvencek rovatban lehetőség van arra, hogy bemutassuk egy-egy kedvenc fotósunkat. Jelenleg én vagyok a soros de mielőtt elmondanám, hogy kit is ajánlanék a figyelmetekbe, szeretnék magamról írni pár sort, hiszen írásaimat már olvashattátok, de még nem mutatkoztam be.
A nevem Bódi Attila, Debrecenben élek, 28 éves vagyok, hivatásomat tekintve hálózati informatikus, de évek óta kreatív területen dolgozom: grafika, arculattervezés, dizájn, nyomdai előkészítés, és időnként ezekhez kapcsolódó fotós munkák.
A fényképészet gyerekkorom óta érdekelt, de egészen 26 éves koromig nem fotóztam komolyabban. Ekkor vettem meg életem első bridge fényképező-apparátusát, amit kb. fél év alatt kinőttem, majd következett a DSLR korszak, ennek idén két éve. Azóta folyamatosan fotózok, fejlesztem az eszköztáram, és keresem a stílusom. Mára már szenvedéllyé vált, de úgy gondolom, másképp ez nem is működhet. Leginkább portrézni szeretek, de a hitvallásom az, hogy bármit is fotózok le, a képemben végül legyen ott a fotóm tárgyának a “személyisége”, legyen ez akár egy falevél, akár egy számomra kedves személy.
Az egyik kedvenc fotósom pedig, aki nagy hatással van rám: Magdalena Berny. Ő egy lengyel hölgy, leginkább gyerekeket fényképez. Varázslatos, különös, mesés módon mutatja be őket. Egyes képein a gyermekek felnőttnek tűnnek, máskor elérhetetlen tündéreknek, akik a saját magányos kis világukban élnek. Különös érzéke van ahhoz, hogy ugyanazt a gyermeket az egyik képen bájos kislánynak, a másik képen hideg, elérhetetlen hercegnőnek mutassa be.
De beszéljenek helyettem a képei:
