Jámbor Zsófia szeret kísérletezni, különböző analóg gépeket, filmeket kipróbálni. Ezekkel készíti elsősorban emberközpontú fotóit.

Mióta fotózol, miért kezdted el?
Már lassan 5 éve foglalkozom fotózással komolyabban, először csak a saját emlékeimet akartam megőrizni, aztán később rájöttem, hogy jobban ki tudom fejezni magam, az ötleteimet jobban meg tudom valósítani a fotózással, mint a grafikával (akkoriban grafikusnak készültem). Nevelőapám gyűjtötte a fényképezőgépeket, de egészen addig ez engem nem is érdekelt, amíg a kezembe nyomott egy kisfilmes Mamiyát, benne egy fekete-fehér filmmel. Óriási élmény volt a tükörreflexes keresőbe nézni, hirtelen mintha kinyílt volna a világ.


Analóg vagy digitális?
Mindkettőt használom és szeretem, mindkettőnek meg van az előnye, nekem az analóg a szívügyem, ha lehetne mindig azzal fotóznék. Szeretek kísérletezni, különböző gépeket, filmeket kipróbálni, mostanában a középformátumú fotózásra kaptam rá. Egyébként nincs bajom a digitálissal sem, ha komolyabb melóm van azt használom, szuper technika, megkönnyíti az ember dolgát.


Mi a kedvenc témád? Miért pont az?
Többnyire emberek szerepelnek a képeimen, vagy emberek nyomai. Portré, akt, divatfotó. Szeretek kitalálni projekteket és azokat megvalósítani, és szinte mindig sorozatban gondolkodom.


Melyik a kedvenc saját fotód/sorozatod? Mi a története?
A Nymph című sorozat a kedvencem, mert a fotózás alatt minden klappolt, az időjárás, a fények, minden úgy ment ahogy kell és pont olyan képek készültek amiket megálmodtam és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk utána. A fotózást elég sok szervezés előzte meg, a modellel, Vincze Ágival kitaláltunk előtte minden részletet, kelléket, és Ági csak emiatt utazott hozzám. Előre kinéztem a helyszínt, ekkor jöttem rá hogy vannak Debrecennek olyan szép részei amikről szerintem a legtöbb ember nem is tud, aki itt lakik. Kifogtuk a nyár egyik legmelegebb napját és szúnyogok hada lengett minket körül a fotózás közben, de mindenképpen megérte.

Honnan jön az inspiráció?
Bárhonnan. Állandóan azon gondolkozom mit fotózhatnék, ha egy kicsit egyedül vagyok, mindig leírom az ötleteimet egy kis füzetbe, ami ugye azért jó hogy nem felejtem el és miközben írom, körvonalazódik és újabb ötletek jönnek. Mostanában helyszíneket keresgélek, ha megyek valahova a városban, akár csak munkából hazafelé, mindig nyitvatartom a szemem. De akár egy egyszerű tárgy vagy ruha is inspirálhat vagy akár az ember akit fotózok, úgy vettem észre, ha szimpatikusak vagyunk egymásnak, sokkal jobb képek készülnek. Rengeteg képet nézek interneten, kiállításokon, nem csak a fotó, hanem a képzőművészet minden ága érdekel.

Mik a terveid a közeljövőben?
Nincsenek nagy tervek, szeretnék minél többet és minél jobban fotózni. Van egy pár ötletem, amit a nyáron szeretnék megvalósítani, most éppen aktmodelleket keresek.
Köszönjük az interjút!































