Ki mondta, hogy te nem lehetsz addiktológus?

Egy egészen katartikus élményről mesélt nekem egy kedves hölgy, aki felajánlotta, hogy mesél nekem a történetéről. Én egy beadandó fogalmazás miatt kerestem önkéntest, de az a helyzet, hogy olyan érdekes témára sikerült rálátnom, amin azelőtt sosem gondolkoztam igazán. Ennek ellenére komoly és égető problémát jelent a magyar társadalomban. Talán mert szégyen, gyengeség vagy egyszerűen a lerobbantság jut róla eszünkbe, de az alkoholizmus ugyanolyan betegség, mint más.

Ezért tovább szeretném osztani ezt a lehetőséget, és remélem, minél többen éltek vele. Mindig van remény, ha hajlandóak vagyunk meglátni azt.

A kedves hölgy családja kezdett el szakembert keresni, ám az addiktológus nyíregyháza környéki keresésekből csak egy volt, ami megfogta őket. Ez lenne a Felépülők Családi Felépülési Központ, mely tulajdonképpen Szőcön helyezkedik el. Viszont sokkal hatékonyabb és eredményesebb, mint megpróbálni elindulni egy állami rehabilitációs intézetben helyet szerezni. Az apa-fia páros azon családtagok az intézet vezetői közül, kik saját maguk is keresztül mentek a függőségen. Sikerült felépülniük, s így jött létre ez az intézet, ahol már sok-sok olyan addiktológiai konzultáns, tapasztalati szakember dolgozik, aki szintén talpra állt a szenvedélybetegségből. Ez számomra például hihetetlenül inspiráló volt.

Nos, pont emiatt különösen helytálló az intézet környezete: kifejezetten empatikus, elfogadó, és minél őszintébb. A sorstársi kapcsolat hatalmas segítséget nyújt abban, hogy a bentlakók nyitottá váljanak a felépülésre. Ez is része tulajdonképpen a Minnesota-modellnek, melyet Szőcön alkalmaznak. Rendkívül hatásos – 70-75%-a betegeiknek kilábal az alkoholizmusból. Lényege az, hogy az alkoholmentes életet „elsajátítsák” gondolkodásbeli és életmódbeli változtatások beiktatásával.

Interjúalanyom a bentlakás ideje alatt csoportos és személyre szabott terápiákon vett részt. A kiscsoportos terápiákon olyan társakat kapott, akik hasonló motivációval rendelkeztek, mint ő, így könnyedebben tudtak fejlődni. Minden nap sétákat tehetett a természetben, mert arrafelé rendkívül nyugodt, turista- és váratlan vendégmentes a környék. Előadásokon is részt vettek, ahol jelentős részt pszicho edukációt kaptak. A lényeg egy: megtanulta, hogyan legyen önmaga és képes legyen újra felelősséget vállalni magáért és a környezetéért. Józanul távozott.

Számára a program azon része is jelentőséggel bírt, hogy a hozzátartozói is bekapcsolódhattak különböző előadásokba és konzultációkba. A tematikus családi nap szintén ezt a köteléket erősítette tovább.

A legjobb addiktológus nyíregyháza egész környékét is nézve, kétségkívül a szőci intézetben található – sőt, beszélhetnék inkább többesszámban is. Szóval, ki mondta, hogy ne lehetnél addiktológus? Hívd fel te is a Felépülőket a honlapukon található telefonszámon és egyeztessetek állapotfelmérést. Ők ott fognak segíteni, ahol csak tudnak, és ki tudja: legközelebb talán már nem betegként érkezel vissza.